Olvasóink értékelése: / 3

ElégtelenKitűnő 

A nagyvak pozíció készpénzes játékban hosszútávon a lehető legkevésbé jövedelmező pozíció. Bár a flop előtt utolsóként cselekedhetünk, a flopot már pozíción kívül kell megjátszanunk. Pedig mint tudjuk a pozíciónál fontosabb dolog nem igazán létezik a pókerben. Ennek megértésének a hiánya nem eredményezhet nyereséges játékot hosszútávon.

Mindössze egyszer van pozíciónk nagyvakként! Ha mindenki dobott és egyedül a kisvakkal szemben kell harcba szállnunk. Azonban ebben a helyzetben a legtöbb játékos nem tudja, hogy hogyan is hozhatná ki a legtöbbet a kezéből.

Ha a kisvak limpel:

Amikor a kisvakig mindenki dob, ő pedig limpel, az az esetek döntő többségében a gyengeség jele. Persze van, hogy valaki kisvakként csapdázni szeretne, de ennek megítélése attól függ, hogy milyen read-ünk van az adott játékosról. Mivel pozíciónk van, ezért teljesen mindegy, hogy vagy lapok vannak nálunk, mert a mi erősségünk nem a kezünk erősségében, hanem az ellenfél gyengeségében rejlik. Az az nem a lapoktól függ, hogy emelünk vagy sem. Egyszerűen emelünk!

Az emelés mértéke a stílusunktól függ. Olyan 5 nagyvaknyi emelés elég lehet, de ha nagyok a zsetonméretek, akkor akár 6-7 nagyvak is belefér.  Hogy miért kell nagyot emelni? Elsődleges célunk, hogy dobassunk és ezt 1-2 nagyvakos emeléssel lehetetlen elérni még akkor is ha különbözőszínű 2-3-mal limpelt be az SB (kisvak). Ha a kisvak mégis tartaná, akkor mindig emeljünk a flop után is, hiszen a flop előtti emelésünk erőt sugallt. Ritka, hogy a játékostásunk az utunkba áll ilyenkor.

Tehát a feladat roppant egyszerű. Ha ő checkkel, akkor mi EMELÜNK. Ha mégis partiban maradna, akkor már rá kell néznünk a lapunkra és a board textúrájára.

Szóval nagyvakként mindig emelünk és checkkelés után mindig folytatólagos licitet alkalmazunk.

Ha a kisvak emel:

Amikor a kisvak a limpelés helyett az emelést választja, már sokkal jobban meg kell gondolnunk a válaszreakciót.A kisvak statisztikája: ugye manapság az online segédprogramok világában (Poker Tracker, Holdem Manager) nem nehéz pillanatok alatt képet kapnunk bármelyik játékos mutatóiról. Ha tudjuk, hogy a kisvak ritkán emel flop előtt és ténylegesen egy feszes játékos, akkor már a tartáson is el kell gondolkodni flop előtt és a folytatólagos licit hosszútávon sokkal többet visz, mint hoz. Például egy kis párral érdemes tartani a hívást, hiszen ha szettünk lesz, akkor 90%-ban nálunk lesz a legjobb kéz és általában ezek a feszes játékosok azok, aiknek a kezéből nem lehet kicsavarni egy ász vagy király párt. Viszont nem érdemes marginális kezekkel próbálkoznunk, mert legtöbbször csak húzónk lesz és ha elcsábolunk a kedvezőtlen odds ellenére,  mindenünk odalehet. Azonban a feszes játékosnál, ha tudjuk, hogy nem trükközik, hanem agresszívan megjátsza azt amilye van, MINDIG emelni kell, ha ő passzol.

Nagyon kell vigyázni nagyvak pozícióban, mert sokszor van úgy, hogy van nálunk és a kisvak emelése után befurakszik a gondolatunkba a kisördög, hogy mi vagyunk a jobbak, pedig ugyanannyi esélye van annak, hogy van nála, mint bármelyik másik játékosnál és ha a flopon jön az ász, hatalmas bajban leszünk mert még a segédünk is tűrhető. Ezért érdemes ilyen lapokkal már a flop előtt visszaemelni, hogy valós képet kapjunk ellenfelünk lapjainak erősségéről.Mindenképp elmondható, hogy az emelés, mint a pókerben mindig, sokkal jobb mint a tartás.A kisvak/nagyvak harcba igazából csak akkor érdemes komolyabban belebonyolódni, ha nagyon jó a read-ünk, mert a banki esély sosem lesz jó a számunkra, hiszen összesen egy játékos száll be a leosztásba, nem pedig 3-4, hogy mondjuk egyszínű 8-9-cel érdemes legyen flopot nézni. Ezért ha tudjuk, hogy trükkös és nálunk jobb játékos ül a kisvaknál melletünk, akkor szép, nem szép, inkább futamodjunk meg és akkor trükközzünk, amikor nálunk valóban egy prémium lap van.

Természetesen a kisvak/nagyvak párharcnak még egy fontos aspektusa van, amiről beszélni kell. Az asztalon kialakított image. Ha agresszívan nem hagyjuk, hogy lopkodjanak tőlünk, azt az ellenfelek megjegyzik és megkondul bennük a vészharang, ha a vakjainkra pályáznak, hogy „ó óóó ez a játékos nem viccel, mit csinálok ha visszaemel? Ahh...inkább eldobom....“. Viszont ennek az agressziónak nem szabad addig fajulnia, hogy 4-betteljük magunkat 8-5-tel egy -al szemben!

Hogyan lehet a legjobban kezelni ezeket a helyzeteket?

Erre egy szó létezik. Gyakorlással. Méghozzá sok-sok gyakorlással. Egy idő után egyszerűen érezni fogjuk, hogy mi a helyes döntés az adott szituációban és hiába lesz nálunk valami szemét, vissza fogunk emelni, mert tudni fogjuk, hogy az ellenfél csak a vakjainkra hajt, de egy vaskos visszaemelést már nem ad meg. Ezzel egyrészt pénzt nyerünk, másrészt kiváló kép alakul ki rólunk az asztalon. Bármennyire is fáj ezt kijelenteni, de a „szikláknak“ a mai modern pókerben esélyük sincs a készpénzes asztaloknál.