Olvasóink értékelése: / 4

ElégtelenKitűnő 

Nagyon sokan átsiklanak a címben említett dolog felett, hiszen úgy gondolják, hogy egyedül az elég a profitszerzéshez, ha jobbak az ellenfelüknél. Ebben igazuk is van, de az nem mindegy, hogy mennyivel is jobbak…

Mindegyik pókerkönyv azzal kezdik a fejtágítást, hogy nem az a fontos, hogy a világ legjobbja legyünk, hanem az, hogy ha leülünk játszani egy asztalhoz, ott mindig a jobbak közé tartozzunk, hogy kihasználhassuk a gyengébb játékosok hibáit.

Természetesen már azzal nyereséget termelünk, ha ismerjük a pókerben rejlő trükköket illetve olyan húzásokat, amelyeket a pókerezők döntő többsége nem tud vagy nem akar/mer meghúzni. Azonban az asztal összetételétől függ, hogy egy jó döntéssel 30 BB-t, vagy mondjuk 100 BB-t nyerünk. Ugye nem kell magyarázni, hogy milyen hatalmas különbség van 30BB és 100BB nyereség között.

Éppen ezért az egyik legfontosabb és mégis legelhanyagoltabb kérdéskör a kezdők körében a megfelelő asztal kiválasztása. A legtöbben oda ülnek be, ahol éppen helyet találnak és utána meg csodálkoznak, hogy nem fizetik ki eléggé a prémium lapokat. Miért van ez így? Mert amikor eldöntötték, hogy melyik asztalhoz csatlakoznak, nem figyelték meg egy csomó mindent. Az az fogalmuk nincs arról, hogy milyen játékosokkal szemben kockáztatják a zsetonjaikat, feszes avagy agresszív az asztal stb…

Pedig egy feszes asztalnál például a set-value-t (a szett esélye) teljesen másképp kell értelmezni, mint egy laza asztalnál. Egy laza környezetben a flopon érkező szettünk egy top párral szemben, vagy akár egy második legjobb párral szemben is egy beülő pluszt jelenthet nekünk. Nem beszélve a rossz esélyek ellenére megadott tétekről. Ezzel szemben egy feszes asztalon lehet nem érdemes megadni emelést a flop előtt, mert akkor sem fizetnek ki minket, ha netán szettet flopolunk, az az hosszútávon a várható nyeremény inkább veszteséggé formálódik át.

Persze ezt sokan nem figyelik az asztalnál és ujjonganak, ha nyernek 40BB-t egy szettel, de abba nem gondolnak bele, hogy előtte hétszer adtak meg 5-6 BB-s pre-flop emeléseket és bizony nem egyszer egy alul-felül nyitott sorhúzó révén is elcsábultak, amely persze nem jön le olyan gyakran, hogy azt nyereségesen lehessen játszani egy kis párral. Ahogyan arra már rávilágtottunk, sokkal többet vesztünk, mint nyerünk az üzleten, de ezt csak akkor vesszük észre, amikor a nap végén elcsodálkozunk, hogy hóvá tűnt a bevétel. Nos, lemorzsolódott apránként.

Feszes játékosok vagyunk:

Ilyenkor érdemes laza asztalt keresnünk, mert a prémium lapjainkat sokkal jobban ki fogják fizetni a laza és legtöbbször gyenge laza-agresszív játékosok.

Laza játékosok vagyunk:

Ha gyakran emelünk a flop előtt, akkor a nagyon feszes asztalon érezzük magunkat a legjobban, hiszen rengeteg potot viszünk el ellenállás nélkül és amikor tényleg nagyon erős kezünk van, akkor is kifizetnek minket, mert úgy gondolják, hogy”ez úgy is blöfföl”.

Mitől feszes/laza egy asztal?

Szerencsére az online pókertermek szoftverei manapság állandóan naprakész statisztikával segítik a megfelelő asztal kiválasztását. Nekünk a flopnézésre kell koncentrálnunk, amint százalékban adnak meg a termet, valamint az átlag pot méretét és az óránként lejátszott kezek számát kell figyelembe vennünk

Minél nagyobb a flopnézés, az átlagpot, annál lazább az asztal, hiszen ez azt jelenti, hogy általában nem két játékos néz flopot, hanem inkább 4-5, akik szép kis potokat raknak össze. Olyan asztalokat, ahol a flopnézés 20% körüli, messze el kell kerülni feszes játékosként hiszen maximum a vakokat gyűjthetjük be ász párral. Olyan asztalt kell találnunk ahol a flopnézési százalék ennél nagyságrendekkel magasabb. Ott már biztosan kifizetik a magas párjainkat is.

Annak ellenére, hogy a nagy potméret a köztudatban egyenlő a jó asztallal, egy-két dolgot érdemes meggondolni előtte. Nem mindig a nagy potú asztal a jó, hiszen ez azt feltételezi, hogy nem egy, több beülővel is rendelkező játékos aprítja egymást. Az az ha beülünk melléjük, akkor mivel NL-Hold’emről beszélünk, a teljes stackkünk azonnal veszélybe kerül. Ezért olyan asztalon kell játszani, ahol mi rendelkezünk lehetőleg a legtöbb zsetonnal. Természetesen mindig teljes beülővel érdemes játszani (kivéve a short-stack játéknál). A legjobb, ha mindegyik játékosnak közel a maximum a zsetonszáma és nem szabdalják szét a játékot a short-stack regulárok 15-20 BB-vel.

Ha logikusan nézzük, akkor minél több leosztásra kerül sor óránként, annál jobb. Azonban ennek is van egy másik vetülete. Általában azért magas a handszám az asztalokon, mert a játékosok gyorsan cselekednek. És általában kik cselekednek gyorsan? Azok, akik tudják, hogy mit csinálnak, akik nem tétováznak. Vagyis a jó játékosok, aki gyakran lejátszanak minket és ezáltal mi vesztünk.

A legeslegjobb módszer egyben a legidőigényesebb. Figyeljük meg a játékosokat az asztalnál. Ha van a pókertermeknek olyan szolgáltatása, ahol a barátokat fel tudod venni egy listára, oda ne csak őket „írd fel”, hanem az összes gyenge játékost is akivel találkozol! A lényeg az asztalnál is ugyanez. Kerüljük a jó játékosokkal való konfrontációt és vegyük el a gyengék pénzét.

Az asztalválasztás tehát nem egy olyan dolog, amit egy kattintással el lehet intézni. Számos faktort meg kell figyelni ahhoz, hogy a megfelelő helyre üljünk le végül. Azonban el kell hinnetek, hogy a ráfordított idő busásan megtérül majd!